Ki vagyok, mi vagyok, honnan jöttem, miért-merre-hogyan. Ne kérdezzétek, magam sem tudom. Fizikai részekkel tisztában vagyok, lelki részek keszekuszasága már-már az egekig nő és ezek gubanca előtt már Nagy Sándor is csak a fejét vakarná.
Egy jó barátom szerint Nagy Sándor Nálam jóval egyszerűbb eset, hiszen ilyesmi Vele is megesett, Ő csak kardját lendíté meg és vágja szét a fejtörést okozó csomó gyökerét. Én nem vagyok harcos, kardom sincs, csak két kezem amivel a gondok egyik végéről igyekszem eljutni a másik végére.
Talán ezért is kedztem el írni ezt a blogot. Vannak akik szánalmasnak tartják, hogy mások gondjaikat a nagy világ elé publikálva próbálnak a dolgok végére járni. Nekem nem ez a célom. Kell egy hely. Egy hely, ahol magam vagyok, ahol kiadom magamból örömöm és bánatom. Hiszen az életet az ellentétek viszik előre...úgy mint boldogság és fájdalom.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
picilany 2010.04.06. 22:02:48
óóó és ez mennyire igaz:)
remélem még sok ilyen gondolatot olvashatok, ha "errejövök" :)